Hypnose: Unterschied zwischen den Versionen

Aktuelle Version vom 1. April 2026, 19:41 Uhr

Hypnose Hypnose lea dutnjemis, gushte olbmáš lea jåvkkolaš stáhtis, mas son gávdná ovdal ektui ja lea herven su ovdal ektui mielas ja vaimos. Dán stáhtis lea vejolaš váldit ovdal ektui dutnjejupmái, mii sáhttá leat buorre deavdánbargguide, medicijnalaš buorideami, dahje historjjálaš dutnjejumi, dego regresjovne hypnose.

Definiserem

Hypnose lea jåvkkolaš ja koncentrerejupmi stáhta, mas persovdna lea herven su ovdamearkka dihte dutnjejumi ja sáhttá váldit ovdii dutnjejumi, mii lea hypnosihtat dahje iežas gaskkas. Dát stáhta hupmat trance. Dutnjejupmi ii leat niegadeapmi, muhto olmmoš lea vielggahallan ja oidno dutnjejumi. Hypnose sáhttá leat autogeenalaš (iežat dahkamin), heterogeenalaš (eará olmmoš dahkamin), dahje deavdánbarggus leamaš.

Historjjá

Máilmmi historjjá

Hypnose historjjá lea guhkes. Boares kultuvrrat, dego Egypta, Greika ja India, ledje šamánahtat ja noaidit geat geavahit jåvkkolaš rituálaid buorideami várás. 18. centurii álggus Franz Mesmer, nuortariikkalaš doavttir, álggahii mesmerisma, mii lei vuođđu hypnosa dutkamiidda. 19. centurii James Braid, skotlándalaš kirurgi, nammadit dán fenomenna "hypnose" ja álggahii dutkama hypnosa moderne dáfus.

Lokaala historjjá Sámis ja Davviriikkain

Sámi kultuvrras leat leamašan guovtti geardde dušše noaiddit ja šamánahtat, geat geavahit jåvkkolaš teavstagaid, dego joiken ja drumbbuid, giektaga ráhkadit ja buoridit. Dát lea hypnosa lágán fenomen, muhto namuhuvvon eará sániin. Davviriikkalaš doavttirat 19. ja 20. centurii, dego ruoŧŧelaš doavttir Otto Wetterstrand, ledje hypnosa ovddideaddjit medicijnas. Norggas, hypnose lei geavahuvvon psykiatrijas ja kirurgijas 1900-logu álgus, muhto maŋŋil dat ii lean nu dovddus.

Sorte

Hypnose sáhttá juhkat máŋga sortii:

Klinihkalaš hypnose: Geavahuvvon doavttirin dahje terapehtain buorideami várás, dego bissovašvuođa, áicami, dahje báhkka váldit.
Deavdán hypnose: Geavahuvvon teatralaš čilgejumiide, gushte publihkka oidná dutnjejumi.
Kognitiiva-affektiva hypnose (KAT): Dát lea norskalaš hypnose-metodda, mii ovttastahttá kognitiiva terapija ja hypnose.
Erickson hypnose: Milton H. Erickson, amerihkálaš psykiáter, álggahii dán metodda, mas geavahuvvo metaphorat ja jearahalit.
Autogeenalaš hypnose: Iežat hypnosa ráhkadeapmi, dego relaxeren ja jåvkkolaš teavstaga geavahit.
Regresjovne hypnose: Dutnjejupmi ovdalaš ealáhusaid, mii sáhttá leat buorre historjjálaš dutnjejumi dahje terapija várás.

Dutkamuš

Dutkamuš hypnosa birra lea ovdanbukton. Neurodutkamuš čájeha, ahte hypnosa áigge aktiveret jietnačalbmi ja atten olbmo kontrolla ja duođaštemi. Dutkamat čujuhit, ahte hypnose sáhttá veahkehit bissovašvuođa, áicami, ja báhkka váldit. Ruoŧŧelaš ja norskalaš dutkit, dego Lars-Erik Unestål (Ruoŧŧa) ja Arne Hofstad (Norgga), leat dahkon dutkama hypnosa birra davviriikkalaš konteavsttas.

Geavaheapmi

Hypnosa geavahit máŋga hámiin:

Medicijnalaš geavaheapmi: Buorideapmi áicami, bissovašvuođa, báhkka váldit, kronihkka bákčasiid, ja kirurgijas analgeasiijan.
Psykologalaš terapija: Veahkeheapmi trauma, árvideami, dahje fobiijaid.
Iežaskoavdán ja suorggidahttin: Relaxeren, suorggidahttin, ja herven ovdamearkka dihte sporta dahje artistta várás.
Deavdán ja teatralaš geavaheapmi: Čilgejumiide ja publihkka dutnjejumiide.
Historjjálaš dutnjejupmi: Regresjovne hypnose geavahuvvo ovdalaš ealáhusaid dutkamiin.

Láhka stáhta Norggas ja Ruoŧas

Norgga

Norggas, hypnose lea láhka dás geavahuvvon medicijnas ja psykologalaš terapijas. Doavttirat ja psykologat, geat geavahit hypnosa, fertejit leat registrerejuvvon ja leat etihkalaš rávvagat. Deavdán hypnose lea lávlegal, muhto ferte leat čilgejupmi ja ii sáhte leat vašálaš. Norsk Psykologforening ja Helsedirektoratet dahket rávvagat hypnosa geavaheapmái.

Ruoŧa

Ruoŧas, hypnose lea lávlegal ja geavahuvvon medicijnas. Socialstyrelsen dahke rávvagat ja doavttirat fertejit leat specialisererejuvvon hypnosa várás. Deavdán hypnose lea lávlegal, muhto ferte leat čilgejupmi publihkkas. Svensk Förening för Klinisk Hypnos (SFKH) lea orgána, mii ovddida dutkama ja buorideami hypnosain.

Kultuvrralaš árvvut

Sámi kultuvrras, jåvkkolaš stáhtat leat leamašan oassin noaidevuođas ja duodjis. Dát lea namuhuvvon eará sániin, muhto lea dovddus. Davviriikkalaš olbmuin, hypnose sáhttá leat gaskaoapmi dahje epileavttalaš, danin go dat ii leat nu dovddus. Muhto maŋŋilit, doavttirat ja terapehtat geavahit hypnosa, ja olbmát leat áiggut dan birra. Media ja populárakultuvrra čilgejumiin, dego TV-prográmmain, sáhttá leat vaikkuheapmi árvvuid birra.

Dovdomeaddjit praktiseret Norggas ja Ruoŧas

Máŋga davviriikkalaš olbmát leat ovddidan hypnosa:

Arne Hofstad: Norskalaš doavttir ja hypnosa terapeuta, geat lea dahkon dutkama ja čála hypnosa birra.
Lars-Erie Unestål: Ruoŧŧelaš psykologa ja hypnosa dutki, geat lea ovddidan Kognitiiva-affektiva hypnose (KAT).
Karin Pettersson: Ruoŧŧelaš klinihkalaš psykologa, geat geavaha hypnosa trauma terapijas.
Per Kristian Hilden: Norskalaš doavttir ja kirurgija, geat geavaha hypnosa analgeasiijana kirurgijas.
Svensk Förening för Klinisk Hypnos (SFKH): Orgána Ruoŧas, mii oahpaha ja sertifisere hypnosa praktiserijiid.

Geahča maid

@@ Zeile 1: / Zeile 1: @@
-'''Hypnose''' (vun ooldgreeksch ὕπνος ''hýpnos'', „Slaap“) is en Verfohren, bi dat en Person in en verännerten Bewusstseinstostand brocht warrt, de dör en högere Suggestibilität un en fokuseerte Opmorksamkeit kenntekent is. In’n noorddüütschen un nedderlannschen Ruum warrt Hypnose siet Johrteihnten as Therapieform, in de Medizin un ok för dat persönliche Wachstum insett. Dat is keen Slaap oder en Tostand vun Willenloosigkeit, man en aktiven, konzentreerten Ruestostand, in den de Klient toegangsberer för positive Vörstellungen (Suggestionen) is.
+'''Hypnose'''
+'''Hypnose''' lea dutnjemis, gushte olbmáš lea jåvkkolaš stáhtis, mas son gávdná ovdal ektui ja lea herven su ovdal ektui mielas ja vaimos. Dán stáhtis lea vejolaš váldit ovdal ektui dutnjejupmái, mii sáhttá leat buorre deavdánbargguide, medicijnalaš buorideami, dahje historjjálaš dutnjejumi, dego [[regresjovne hypnose|regresjovne hypnose]].
-== Definitschoon ==
+== Definiserem ==
-In de Wetenschop warrt Hypnose faken as en natürlichen, verännerten Bewusstseinstostand beschreven, de dör en Kombinatschoon vun deepe Entspannen, fokuseerte Opmorksamkeit un en erhööfte Reaktschoon op Suggestionen tostannen kummt. De '''Hypnotiseur''' (oder Therapeut) leidt den '''Hypnotisanden''' (Klienten) dör spraakliche un nich-spraakliche Methoden in dissen Tostand. Dat Teel is nich Kontroll över den annern to winnen, man, den egenen Togang to dat Ünnerbewusstsein to vergrötern, üm dor Verhollens- oder Denkmustern to ännern, Symptomen to lindern oder vergaaten Erinnerungen to finnen. In’t Nedersassische un Nedderlannsche warrt faken de Begreep '''Hypnotherapie''' bruukt, wenn dat üm den klinischen Insatz geiht.
+Hypnose lea '''jåvkkolaš ja koncentrerejupmi stáhta''', mas persovdna lea herven su ovdamearkka dihte dutnjejumi ja sáhttá váldit ovdii dutnjejumi, mii lea hypnosihtat dahje iežas gaskkas. Dát stáhta hupmat '''trance'''. Dutnjejupmi ii leat niegadeapmi, muhto olmmoš lea vielggahallan ja oidno dutnjejumi. Hypnose sáhttá leat '''autogeenalaš''' (iežat dahkamin), '''heterogeenalaš''' (eará olmmoš dahkamin), dahje '''deavdánbarggus''' leamaš.
-== Historie ==
+== Historjjá ==
-De moderne Historie vun de Hypnose fangt in’t 18. Johrhunnert mit den Wiener Arzt '''Franz Anton Mesmer''' an, sien Theorie vun den „animalischen Magnetismus“ is vundaag aver överholt. En wichtig Figur weer de Schott '''James Braid''', de den Begreep „Hypnose“ präägt hett. In Düütschland weer de Psychiater '''Johann Heinrich Schultz''' bedeelig, de mit sien '''autogen Training''' en Methood entwickel hett, de starke Överlappen mit de Selbsthypnose hett.
+=== Máilmmi historjjá ===
+Hypnose historjjá lea guhkes. Boares kultuvrrat, dego Egypta, Greika ja India, ledje '''šamánahtat''' ja noaidit geat geavahit jåvkkolaš rituálaid buorideami várás. 18. centurii álggus Franz Mesmer, nuortariikkalaš doavttir, álggahii '''mesmerisma''', mii lei vuođđu hypnosa dutkamiidda. 19. centurii James Braid, skotlándalaš kirurgi, nammadit dán fenomenna "hypnose" ja álggahii '''dutkama hypnosa''' moderne dáfus.
-In Noorddüütschland un de Nedderlannen hett de Hypnose en lange Traditschoon in de Volksmedizin un de Psychologie. An de Universitäten weer dat Thema lange umstreeden, man siet de 1950er Johren warrt dat wedder mehr anerkannt. In de Nedderlannen weer de Amsterdamer Psychiater '''Karel H. E. de Moor''' en Pionier, de Hypnose in de klinische Praxis inföhren dee. In Noorddüütschland hebbt sük vör allen praktizeerend Dokters un Psychologen in Hamborg, Bremen un Ollnborg dör Fortbillen op dat Rebeet spesialiseert. De '''Beropsverband Deutscher Hypnotherapeuten (BDH)''' hett ok völ Liddmaten ut de noorddüütschen Bundslänner.
+=== Lokaala historjjá Sámis ja Davviriikkain ===
+Sámi kultuvrras leat leamašan guovtti geardde dušše '''noaiddit''' ja '''šamánahtat''', geat geavahit jåvkkolaš teavstagaid, dego joiken ja drumbbuid, giektaga ráhkadit ja buoridit. Dát lea hypnosa lágán fenomen, muhto namuhuvvon eará sániin. Davviriikkalaš doavttirat 19. ja 20. centurii, dego ruoŧŧelaš doavttir Otto Wetterstrand, ledje hypnosa ovddideaddjit medicijnas. Norggas, hypnose lei geavahuvvon psykiatrijas ja kirurgijas 1900-logu álgus, muhto maŋŋil dat ii lean nu dovddus.
-== Oorden ==
+== Sorte ==
-Hypnose is nich eenheitlich, man ünnerscheedt sük in verscheden Anwennen un Schulen:
+Hypnose sáhttá juhkat máŋga sortii:
+* '''Klinihkalaš hypnose''': Geavahuvvon doavttirin dahje terapehtain buorideami várás, dego bissovašvuođa, áicami, dahje báhkka váldit.
+* '''Deavdán hypnose''': Geavahuvvon teatralaš čilgejumiide, gushte publihkka oidná dutnjejumi.
+* '''Kognitiiva-affektiva hypnose (KAT)''': Dát lea norskalaš hypnose-metodda, mii ovttastahttá kognitiiva terapija ja hypnose.
+* '''Erickson hypnose''': Milton H. Erickson, amerihkálaš psykiáter, álggahii dán metodda, mas geavahuvvo metaphorat ja jearahalit.
+* '''Autogeenalaš hypnose''': Iežat hypnosa ráhkadeapmi, dego relaxeren ja jåvkkolaš teavstaga geavahit.
+* [[regresjovne hypnose|'''Regresjovne hypnose''']]: Dutnjejupmi ovdalaš ealáhusaid, mii sáhttá leat buorre historjjálaš dutnjejumi dahje terapija várás.
-* '''Klassische Hypnose''' (oder Direkte Hypnose): Hier warrt direktive, autoritäre Suggestionen geven. Disse Form warrt faken bi Rookföhren oder Gewichtsredukschoon insett un is in de Showhypnose to sehn.
+== Dutkamuš ==
-* '''Ericksonsche Hypnose''': Nöömt na den amerikaanschen Psychiater Milton H. Erickson. Se is indirekt, verklöört un maakt Gebruuk vun Metaphern un Geschichten. Disse respektvolle Stil is in de therapeutischen Szeenen vun Noorddüütschland un de Nedderlannen bannig inflootriek.
+Dutkamuš hypnosa birra lea ovdanbukton. '''Neurodutkamuš''' čájeha, ahte hypnosa áigge aktiveret jietnačalbmi ja atten olbmo '''kontrolla''' ja '''duođaštemi'''. Dutkamat čujuhit, ahte hypnose sáhttá veahkehit bissovašvuođa, áicami, ja báhkka váldit. Ruoŧŧelaš ja norskalaš dutkit, dego '''Lars-Erik Unestål''' (Ruoŧŧa) ja '''Arne Hofstad''' (Norgga), leat dahkon dutkama hypnosa birra davviriikkalaš konteavsttas.
-* '''Hypnoanalyse''' un '''Hypnotherapie''': Deepgaande Therapieformen, de Hypnose mit psychoanalytischen oder verhollenstherapeutischen Methoden verbinnt, üm de Grunden för Problemen uptofinnen.
-* '''Regressschoonhypnose''': En spezielle Form, bi de de Klient in vermeende oder wohre Erinnerungen ut de eegen Kindheit oder sogor ut vörmehrige Leven föhrt warrt. Disse Methood is ümstreeden, man warrt völ praktizeert. Mehr doröver steiht in den eegen Artikel [[Regressschoonhypnose]].
-* '''Zelfhypnose''': En Technik, de lehrt warrt, üm sülvst in dissen Tostand to kamen. Se warrt to’n Stressmanagement oder to’n Verbetern vun de Leistung (t.B. in’n Sport) bruukt.
-== Wetenschaplich Forschung ==
+== Geavaheapmi ==
-De wetenschaplich Anerkennung vun de Hypnose is siet de 1990er Johren düüdlich wussen. Mit moderne Bildgeevenverfohren as de fMRT kann nu wiest warrn, dat sük de Aktivität in bestemmt Hirnrebeden ünner Hypnose verännert. De Forschung bewiest de Wirksamkeit bi verscheden Anwennen:
+Hypnosa geavahit máŋga hámiin:
-* '''Chronisch Pien''': Hypnose kann de Pienwahrnehmung düüdlich senken un is anerkannt bi Syndromen as Fibromyalgie.
+* '''Medicijnalaš geavaheapmi''': Buorideapmi áicami, bissovašvuođa, báhkka váldit, kronihkka bákčasiid, ja kirurgijas analgeasiijan.
-* '''Angst- un Stressstören''': Se is en effektive Methood bi Phobien, Panikstören un för de Bewältigung vun Stress.
+* '''Psykologalaš terapija''': Veahkeheapmi trauma, árvideami, dahje fobiijaid.
-* '''Sücht''': Bi dat Enn vun dat Rooken oder bi de Behandeln vun Eetstören kann Hypnose ünnerstütten wirken.
+* '''Iežaskoavdán''' ja '''suorggidahttin''': Relaxeren, suorggidahttin, ja herven ovdamearkka dihte sporta dahje artistta várás.
-* '''Medizin''': In de Zahnmedizin („Hypnodontie“) un bi medizinsche Ingreep kann se de Narkosmiddel reduzeeren.
+* '''Deavdán''' ja '''teatralaš geavaheapmi''': Čilgejumiide ja publihkka dutnjejumiide.
+* '''Historjjálaš dutnjejupmi''': [[regresjovne hypnose|Regresjovne hypnose]] geavahuvvo ovdalaš ealáhusaid dutkamiin.
-In de Nedderlannen forscht dat '''Netherlands Institute of Psychology (NIP)''' to dissen Themen, in Düütschland sünd dat vör allen de Universitäten in Tübingen, Kiel un de '''Deutsche Gesellschaft für Hypnose (DGH)'''.
+== Láhka stáhta Norggas ja Ruoŧas ==
+=== Norgga ===
+Norggas, hypnose lea '''láhka dás''' geavahuvvon medicijnas ja psykologalaš terapijas. Doavttirat ja psykologat, geat geavahit hypnosa, fertejit leat '''registrerejuvvon''' ja leat '''etihkalaš rávvagat'''. '''Deavdán hypnose''' lea lávlegal, muhto ferte leat čilgejupmi ja ii sáhte leat vašálaš. '''Norsk Psykologforening''' ja '''Helsedirektoratet''' dahket rávvagat hypnosa geavaheapmái.
-== Anwennen ==
+=== Ruoŧa ===
-Hypnose warrt in’n noorddüütschen un nedderlannschen Ruum in verscheden Beropen insett:
+Ruoŧas, hypnose lea '''lávlegal''' ja geavahuvvon medicijnas. '''Socialstyrelsen''' dahke rávvagat ja doavttirat fertejit leat '''specialisererejuvvon''' hypnosa várás. '''Deavdán hypnose''' lea lávlegal, muhto ferte leat čilgejupmi publihkkas. '''Svensk Förening för Klinisk Hypnos''' (SFKH) lea orgána, mii ovddida dutkama ja buorideami hypnosain.
-* '''Psychotherapie''': As Hypnotherapie bi Depressionen, Traumaverarbeitung (t.B. mit EMDR, dat Elemente vun Trance bruukt) oder Persönlichkeitsstören.
-* '''Medizin''': In Kliniken in Hamborg, Groningen oder Utrecht warrt se bi de Krebstherapie (för Übelkeit oder Angst), Pienmanagement un in de Geboortshelp („Hypnobirthing“) bruukt.
-* '''Zahnmedizin''': Völ Tahnärtze, besünners in de Nedderlannen, bieden Hypnose för angstvull Patienten an.
-* '''Pädagogik un Sport''': To’n Verbetern vun de Konzentratschoon un to’n Överwinnen vun Leistungsblockaden.
-* '''Showhypnose''': Op Volksfeste un in Theaters, man dat is to’n Ünnerscheed vun de Therapie blots Ünnerhollen un dröff nich mit ehr verwekselt warrn.
-== Rechtslaag in Noorddüütschland un de Nedderlannen ==
+== Kultuvrralaš árvvut ==
-De Rechtslaag ünnerscheedt sük düüdlich twüschen Düütschland un de Nedderlannen.
+Sámi kultuvrras, jåvkkolaš stáhtat leat leamašan oassin '''noaidevuođas''' ja '''duodjis'''. Dát lea namuhuvvon eará sániin, muhto lea dovddus. Davviriikkalaš olbmuin, hypnose sáhttá leat '''gaskaoapmi''' dahje '''epileavttalaš''', danin go dat ii leat nu dovddus. Muhto maŋŋilit, doavttirat ja terapehtat geavahit hypnosa, ja olbmát leat '''áiggut''' dan birra. Media ja populárakultuvrra čilgejumiin, dego TV-prográmmain, sáhttá leat vaikkuheapmi árvvuid birra.
-In '''Düütschland''' is de Betreck „Heilkunde“ dör dat Gesett regelt. Dat Dörföhren vun Hypnose as Heilmethood dröövt blot approbeerte Dokters, Psychologische Psychotherapeuten un Heilpraktikers. De Utbillen to’n „Heilpraktiker för Psychotherapie“ is en gängigen Weg, um legal Hypnotherapie antobeden. In Bundslänner as Neddersassen, Hamborg un Sleswig-Holsteen överwaakt de Gesundheitsämter dat. De Beropsverbänne as de '''Beroepsvereniging van Hypnotherapeuten (BvH)''' in de Nedderlannen oder de '''BDH''' in Düütschland sörgt för Qualitätsstandards.
+== Dovdomeaddjit praktiseret Norggas ja Ruoŧas ==
+Máŋga davviriikkalaš olbmát leat ovddidan hypnosa:
+* '''Arne Hofstad''': Norskalaš doavttir ja hypnosa terapeuta, geat lea dahkon dutkama ja čála hypnosa birra.
+* '''Lars-Erie Unestål''': Ruoŧŧelaš psykologa ja hypnosa dutki, geat lea ovddidan '''Kognitiiva-affektiva hypnose (KAT)'''.
+* '''Karin Pettersson''': Ruoŧŧelaš klinihkalaš psykologa, geat geavaha hypnosa trauma terapijas.
+* '''Per Kristian Hilden''': Norskalaš doavttir ja kirurgija, geat geavaha hypnosa analgeasiijana kirurgijas.
+* '''Svensk Förening för Klinisk Hypnos (SFKH)''': Orgána Ruoŧas, mii oahpaha ja sertifisere hypnosa praktiserijiid.
-In de '''Nedderlannen''' is de Saak freeer. Hypnose fallt ünner de „Wet op de Beroepen in de Individuele Gezondheidszorg (Wet BIG)“, man dat is keen „beschermde tietel“. Dat bedüüd, dat ok Nich-Mediziner Hypnose anbeden dröövt, solang se sük nich as Arzt oder Psychotherapeut utgeven. Dat gifft aver strenge Regeln för de Informatschoonplicht un dat Inwilligen vun den Klienten. Nedderlannsch Organisatschonen as de '''Vereniging van Registerhypnotherapeuten (VRH)''' hollen en Register vun qualifizeert Therapeuten.
+== Geahča maid ==
+* [[regresjovne hypnose]]
-== Kulturell Instellen ==
+* [[Noaidevuohta]]
-In Noorddüütschland, mit sien präägt protestantsch Arbeidsethos un sien nüchtern Grundstimmung, weer Hypnose lange mit Show, Tüücheree un Abergloov verbunnen. Dat hett sük dör de wetenschaplich Arbeit un de Erfolge in de Medizin wesselt. Vundaag warrt Hypnotherapie as en seriöse, pragmatische Methood ansehn, de good to dat noorddüütsche Prinzip vun de „Hülp to sülvst Hülp“ passt.
+* [[Psykologalaš terapija]]
+* [[Kognitiiva terapija]]
-In de Nedderlannen, en traditschonell progressiv Land in psychologische Fragen, is de Akzeptanz noch höger. De Nedderlanners sünd fröher mit alternativen un komplementären Methoden in Beröhren kamen, un Hypnose is dor en natürlichen Deel vun. Dat gifft en groot Tall an Utbillungsinstituten, t.B. in Amsterdam, Utrecht un Rotterdam.
+* [[Autogeenalaš relaxeren]]
-Gemeensam is beid Regionen en skeptisch Helling gegenöver överspannen Verspreken („een Sitzung un allens is weg“) un en Wunsch na kloren, evidenzbasiert Anwennen.
-== Bekannt Praktikers ut Noorddüütschland un de Nedderlannen ==
-* '''Dr. phil. Norbert Preetz''' (Hamborg): En vun de erfohrenst Hypnotherapeuten in Noorddüütschland, Utbilder un Autor vun fackliterarisch Warken to de Ericksonschen Hypnose.
-* '''Drs. Peter ten Hove''' (Nedderlannen): Grünner vun en groot Utbillungsinstitut för Hypnotherapie in de Nedderlannen un Pionier vun de klinisch Hypnose.
-* '''Prof. Dr. Dirk Revenstorf''' (Düütschland): Psychologieprofessor an de Universität Tübingen (wesselwies för de hele DACH-Ruum relevant) un langjohrig Vörsitter vun de '''Deutsche Gesellschaft für Hypnose (DGH)''', hett de wetenschaplich Grundlagen mit präägt.
-* '''Machteld Huber''' (Nedderlannen): Nedderlannsch Doktersche un Forschersche, de sük för de Integratschoon vun Hypnose in de patiëntencentrerte Medizin insett.
-== Sehn ok ==
-* [[Autogen Training]]
-* [[Suggestschoon]]
-* [[Psychotherapie]]
-* [[EMDR]]
-* [[Regressschoonhypnose]]
-* [[Bewusstsein]]
-* [[Unnerbewusstsein]]
 [[Category:Hypnose]]
-[[Category:Psychologie]]
+[[Category:Psykologiija]]